Családi vásárlás II. rész
(Selena szemszöge)
- Mi a kedvenc színed? – kérdezte Alice
- Zöld! – vágtam rá egyből bátyámmal együtt.
- Akkor elsősorban zöld ruhákat veszünk neked, de természetesen minden színűt, és stílusút kapsz. Szoktál a kicsit kihívó ruhákat is hordani? – tette fel az újabb kérdést.
- Igen szoktam. Miért? – kérdeztem
- Csak hogy tudjam, hogy milyen típusú ruhákat vegyünk neked. – válaszolta sógornőm.
- És neked Alice mi a kedvenc színed? - kérdeztem
- A vörös – válaszolta Alice, és Jazz-re mosolygott – De, azt hittem te mindent tudsz rólunk. – mondta rám nézve
- Igen, tudok mindent, de gondoltam, hogy inkább én is kérdezek, mert legalább beszélgetünk, és legalább nem olyan lesz az egész beszélgetés, mint egy vallatás. – mondtam kuncogva mire ők is elmosolyodtak.
- Sell, miért nem engeded, hogy érezzem az érzéseid? – kérdezte Jasper kíváncsian.
- Azért, mert túl sok dolgot érzek, és mert nem szeretném, ha szenvednél. – válaszoltam bátyámnak.
- Akkor legalább mond el, hogy miket érzel. – kért Jazz.
- Amiket érzek:
- fájdalmat: a szerelmem elvesztése miatt,
- szomorúságot: azért, mert nem lehettem veled, és a férjem miatt is,
- hiányt: a szerelmem miatt, és mert a gyermekeim most nincsenek velem,
- gyűlöletet: az iránt, aki megölte a férjem, Maria iránt, aki bántott téged, James iránt, aki mind Alice-t, mind Bellát bántotta, és persze mindannyiótokat, és emiatt érzek gyűlöletet, Laurent és Victoria iránt is,
- haragot: a Volturi iránt, mert bántani akartak titeket, elsősorban Bellát, Nessie-t, Alice-t, és mert bántották Edward-ot,
- boldogságot, és örömöt: hogy megtaláltalak téged, és a családunk, és hogy befogadtatok, valamint azért mert Alice boldoggá tesz téged,
- hálát: elsősorban Alice iránt, hogy szeret téged, és segített és segít neked, valamint az egész Cullen családnak, Peter-nek, és Charlotte-nak, mert melletted voltak, és vannak, és szeretnek, és befogadtak, valamint a férjem iránt, hogy szeretett és megajándékozott a gyermekeinkkel,
- szeretetet: Cullen-ék iránt, a gyerekeim iránt és irántad,
- szerelmet: a halott férjem iránt,
- csodálatot: hogy apa képes volt megtagadni vámpír ösztöneit, és állatokra vadászik, és erre tanított titeket is, és orvosként dolgozik, valamint mert nagyon szeret titeket, és hogy már engem is a lányának tart, a gyerekeimet pedig az unokáinak, csodálom Bellát, hogy kitartott a szerelme mellett, nem hagyta, hogy megriassza az a tény, hogy a szerelme vámpír, és megajándékozta Edward-ot Nessie-vel,
- büszkeséget: hogy áttértél az állatvérre, pedig láttam az emlékeidben, hogy mennyire nehéz volt,
- bűntudatot: mert ha a férjemmel lettem volna, talán még mindig élne.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése